Trupka Zoltán

Veszélyeztetett jövőnk

Beszámoló a Szkeptikusok III. Országos Találkozójáról

A nagy visszhangot kiváltó országos találkozót az első kettőhöz hasonlóan harmadszor is Székesfehérváron, A Szabadművelődés Házában rendeztük meg. Az apropót ezúttal az adta, hogy mostanában gyakran riogatnak bennünket a médiában jégkorszakkal és globális felmelegedéssel, ufó-invázióval, veszélyes sugárzásokkal, üstökösök becsapódásával és világvégével. Mindenki elmondhatja véleményét ezekről a kérdésekről, de a legkevesebb lehetőséget éppen azok a tudósok kapják, akik szakterületéhez tartoznak az említett problémák. A Soros Alapítvány által támogatott egész napos rendezvényen az érintett szakemberek tartottak előadásokat.

Tóth László, A Szabadművelődés Házának igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Azzal a meglepő kijelentéssel kezdte, hogy a szkeptikus mozgalom immár 6000 éves! "Mint tudjuk" a világ időszámításunk előtt 4004 októberében teremtetett. A paradicsomi kiűzetés előtt történt egy s más, és "Az ember tragédiája"-nak idevágó részlete szerint is az első szkeptikusban Éva ősanyánkat üdvözölhetjük.

A délelőtt a tapasztalatcsere jegyében zajlott. Dr. Ádám György a szkeptikus mozgalom időszerűségéről beszélt. A névről az ókori görögök példáját idézte fel, akik bizonyos távolságtartással kezelték az új áramlatokat. A tudósok ma is állandóan kételkednek, és tartózkodnak a végső igazságok kimondásától. Ezt akár örökségként is felfoghatjuk, ez köti össze a régi szkeptikusokat és a mai mozgalmat.

Dr. Beck Mihály szerint nem lehet arra törekedni, hogy kevesebbet tudjunk, nem lehet visszaragasztani azt az almát. A tudomány veszélyeinek elkerülésére is többet kell tudni. A tudósok sem tévedhetetlenek, sőt előfordulnak csalások is, de mindezeket a tudomány eszközeivel mutatják ki, leplezik le. Lehet szidni, sőt elutasítani a tudományt, de mindenki haszonélvezője, hiszen eredményei beépülnek a hétköznapokba.

Bartha Lajos a tévtanok terjesztésének technikájába avatta be a hallgatóságot sok érdekes példával illusztrálva. Ma derültséget kelt, de annak idején aligha csalt mosolyt az előadó arcára, amikor az Esti Hírlapban megjelent ufóellenes cikkére felsőbb helyről úgy reagáltak: ha a szovjet elvtársak is láttak ilyeneket, akkor azok léteznek. Pedig az ufológia hazugságból született, a szovjetek is a titkos rakétakísérleteiket akarták leplezni. Bartha szerint a nagyközönségre nem bízhatjuk rá, hogy eldöntse azt, amiben járatlan.

Dr. Czelnai Rudolf, a Tényeket Tisztelők Társaságának elnöke délelőtti beszámolójában a Szkeptikusok VIII. Európai Konferenciájának tapasztalatait adta közre. Érdekes párhuzamot mutatott be, amikor az áltudományokat a filoxéra járványhoz hasonlította. Mindkettő Amerikából jött, de ellenanyagot is innen vettek. Egy nem túl hízelgő eredményű felmérés szerint hazánkban találhatók a legnaivabb emberek, mivek sokan hisznek a nagy nyugati csodaszerekben holott semmi hatásuk.

A délelőtt elnöklő dr. Richter Nándor egyik frappáns megjegyzése szerint jó kondícióban kell tartani szellemünket, úgy ahogy az influenza ellen is jó kondícióban kell tartani a testet.

Dr. Laczkovich Miklós matematikus szemmel elemezte a csodaszámba menő eseményeket. Véleménye szerint az elme kiszűri a misztikus részleteket, különös összefüggéseket. Ezeknek szerepe van a nagy felfedezésekben is.

A rendezvény sztárvendégének nevezhetnénk Vágó Istvánt, ha nem lenne túl elcsépelt ez a fordulat. Az azonban biztos, hogy az ő szavait kísérte a legnagyobb érdeklődés. Az ő példája azt mutatja a szervezőknek, hogy kell egy közismert és népszerű személyiség ahhoz, hogy a tömegekre is hatni lehessen. Neki ugyanis könnyebben elhiszi a közönség ugyanazt, mint a tudósoknak. Az új tv2 szerkesztője a média felelősségéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a legkötözködőbb riporterek sem vitatkoznak az áltudósokkal. Úgy gondolják, a hivatalos álláspontot (a tudományt) mindig illik megfricskázni, mivel szemükben az a hatalommal egyenlő. A parafenoméneknek viszont bólogatnak. Az olyan végletek, mint pl. a Budapest Tévé és benne Gyurcsok József sarlatánsága, kimeríti a gondatlan veszélyeztetés kategóriáját és reklámetikai szempontból is kifogásolható. Meg kell nézni az erre vonatkozó törvényt és be kell perelni őket.

Természetesen kérdésekre, vitára, hozzászólásokra is volt lehetőség, és ezt a hallgatóság ki is használta. Somos Zoltán, az egyik fehérvári rádió munkatársa hozzászólásában elmondta, hogy a tévé minden szabályt felrúg, csak a nézettség a fontos, mivel abban van az üzlet. Sorra szűnnek meg régi sportágak nálunk, mert nem eladhatók, nem közvetíthetők.

A délutáni programban elsősorban olyan, a nagyközönségnek szánt előadások hangzottak el, melyben a tudomány álláspontját mutatták be neves szakemberek a világot veszélyeztető (vagy annak vélt) jelenségekről. Németh Csaba újságíró és Óvári László amatőrcsillagász két videófilm segítségével a média szerepét mutatta be a félrevezetésben. Az első anyag egy magyar család által készített felvétel volt, melyet 1954-ben készítettek - a Holdon! A másikat a blöff-film kategóriába sorolták, melyben egy műkézzel rendelkező egyén több száz kilót emelgetett. Az előadók szerint ilyen hitelesnek látszó filmek nálunk is meg fognak jelenni.

Utánuk dr. Almár Iván következett. Igazán időszerű témáról, a földsúroló égitestek kutatásáról és az általuk okozott veszélyről és az esetleges katasztrófák mértékéről beszélt.

Dr. Meskó Attila geofizikus úgy került kapcsolatba a földsugárzással, hogy szabadalmi véleményezést kértek tőle sugármenetesítő eszközre. Elmondása szerint még a tervezett világkiállítást is sugármentesíteni akarták. A tényleges veszélyt azonban nem a nem létező földsugárzás, hanem az ember jelenti saját maga számára. Az emberiség egészségi állapota nagyon rossz. Itthon azért keresik sokan a földsugárzásban a megoldást, mert egészségüket akarják könnyen, számukra is érthetően és gyorsan helyrehozni. A földsugárzás mentesítésének nincsenek ugyan mellékhatásai, rövid ideig még működik is, mint minden placebo. Igaz ennyi erővel kilencszer körbefuthatná a házat a beteg varázsigéket mormolva. [Ezt csináltatták Szabó bakterral is az "Indul a bakterház" című filmben. Az átlagnézők mosolyogtak rajta, aztán másnap kihívták a radiesztétát. - T.Z.]

Hozzászólás keretében dr. Szabó Dávid - régi fehérvári szakkörös - megjegyezte: szerinte nem biztos, hogy átlagban rosszabbodott volna az emberek egészségi állapota, csak jobb módszerek vannak a betegségek felismerésére, statisztikára, több a 70 éven felüli ember. Nincsenek teljesen tisztázva az UV-sugárzás és az ózonlyuk által okozott problémák sem. Erre reagált Bartha Lajos azzal, hogy már a 20-as években felfigyeltek az aratómunkások között gyakori bőrrákra, sőt a Természettudományi Közlöny be is számolt róla.

Dr. Czelnai Rudolf délutáni előadása a "Kellemetlen meglepetések az üvegházban" címet viselte. (Írásos változata a Természet Világa decemberi számában olvasható.) Mint elmondta politikai célok, különböző lobbyk révén kerültek a köztudatba eltérő nézetek, tévedések, naiv elképzelések a globális felmelegedésről és az üvegházhatásról. Pedig nem egyértelmű a helyzet, az üvegházhatást például nem tudjuk igazán mérni. Kis különbségeket kellene észrevenni, a mérési hibák viszont nagyok. Az üvegházhatásért a szén-dioxidot szokás okolni, noha valójában több mint feléért a vízgőz felelős. Az embernek még van ideje elkerülni a veszélyeket, először azonban a politikai kockázatot kell elkerülni, mert az igazi probléma helyett politikai csatározásokra terelődik a figyelem.

Dr. Lukács Béla - az új tv2-ben elhúzódó felvétel "jóvoltából" mintegy másfél órás késéssel érkezett a helyszínre, ahol a késői időpont ellenére is sokan várták. Előadása a mindig népszerű világvége hiedelmekről szólt. A sokat emlegetett, de a köztudatban ellentmondásosan ismert Nostradamus jóslatok hátteréről hallhattunk érdekes részleteket.

A Találkozó nagy szakmai érdeklődés mellett zajlott, a közönség soraiban számos akadémikus jelent meg, de mellettük több tudományos terület jeles szakembere is végighallgatta az előadásokat. A rendezvény jelentőségét növelte az is, hogy ekkor tartotta elnökségi ülését a Tényeket Tisztelők Társasága. A nap folyamán elhangzottak azt is alátámasztják, hogy bőven van mit tenni ezen a téren és minden lehetőséget ki is kell használni a kritikus gondolkodás népszerűsítésére.

Igazán országosnak lehet nevezni a találkozót, hiszen jöttek Pécsről, Esztergomból, Miskolcról, Szombathelyről, Veszprémből, Nagykanizsáról (ahonnan egy ufóklub vezetője tisztelt meg bennünket), Budapestről, Zalaegerszegről is. Elsősorban A Szabadművelődés Háza munkatársainak köszönhetően sikerült az érdeklődést úgy felkelteni, hogy a délelőtti előadásokat mintegy 120-an hallgatták végig a 100 főre tervezett teremben, de délután is telt ház volt. Ez azt is jelenti, hogy kétszer annyian voltak, mint tavasszal a fehérvári ufófesztiválon a Megyei Művlődési Központban. A sajtó is szép számban képviseltette magát, legalábbis az eddigiekhez képest. Tudomásunk szerint jelen volt a Duna TV, a Fehérvár Televízió, a várpalotai Zóna TV, a helyi Vörösmarty Rádió képviselője, interjúkat készített a Fejér Megyei Hírlap, a Petőfi Rádió és élőben, telefonon keresztül a Calypso Rádió.

A Természet Világa, illetve a mellékleteként megjelenő Szkeptikus Lapok következő száma tartalmazza az itt elhangzott előadások írott változatát. Most csak rövid összefoglalásra volt lehetőségünk. Néhány gondolatot villantottunk fel az elhangzotakból, a hangsúlyt a rendezvény sokszínűségére helyeztük. Nem törekedhettünk egységesítésre és egyenlő arányokra sem, de - reméljük - mindenki megírja majd a Természet Világa és/vagy a Fővárosi Oktatástechnikai Központ (FOK) honlapja számára úgy, ahogy ő szeretné.

Köszönetnyilvánítás

Több intézmény és személy is segítségemre volt a Találkozó megszervezésében. A Magyar Asztronautikai Társaságnak és a Magyar Csillagászati Egyesületnek a propagandában nyújtott segítséget, Czelnai Rudolfnak és Staar Gyulának pedig az ötleteket és tanácsokat köszönöm.