Trupka Zoltán

A Tudomány határain innen és túl

Szkeptikusok IV. Országos Találkozója

A Szkeptikusok idei országos találkozója október 17-én tartották a már hagyományossá vált helyszínen Székesfe-hérváron, A Szabadmûvelõdés Házában. A rendezvény egyrészt fórmot biztosított azoknak a szakembereknek, akik tenni akarnak valamit a szellemi környezetszennyezés ellen, másrészt az érdeklõdõk is hiteles információkhoz juthattak olyan témákról, melyekrõl a köztudatban ellentmondásos ismeretek terjengnek. Összesen 13 hosszabb-rövidebb elõadás hangzott el, melyeket hozzászólások, kérdések és néha bizony élénk vita kísért. Mindenrõl és mindenkirõl egyformán lehetetlen lenne beszámolni, ezért néhány érdekesebb gondolatot emeltünk ki a teljesség igénye nélkül.

A Találkozó elõtt arról a Marik Miklósról emlékeztek meg a résztvevõk, aki - a tervek szerint - elõadást is tartott volna. Sajnos már csak videón lehetett jelen.

A kezdés - Tóth László "hozzászólásával" - eléggé rendhagyóra sikeredett. (Az Ufómagazinban megjelent cikkével a TELAPO idei elsõ számában foglalkoztunk.) A nagykanizsai ufóklub vezetõje - saját elmondása szerint - "mérsékelten szkeptikus", és már 30 esztendeje kutatja a kozmikus civilizációkat. A dogmatikusnak tartott szkeptikusok elegáns - bár sokak által vitatott - gesztusa volt, hogy meghallgatták a másik felet is. Az elõadó azonban nem igen tudott élni a lehetõséggel és az általa ígért szenzációs bejelentés is elmaradt.

A tudomány halála

Az igazi nyitóelõadásban egyebek mellett szó volt a tudomány haláláról, mondván, nincs már hova fejlõdnie. Bencze Gyula fizikus, rámutatott, hogy már az õsember is juthatott erre a következtetésre, miután feltalálta a kereket, s úgy gondolta, onnan már csak apró részleteket kell tisztáznia.
A posztmodern filozófia egyes képviselõinek tudományellenessége is szóba került. Ez azért lehet veszélyes, mert - úgy tûnik - nem csak azt nem értik, hogyan mûködik a tudomány, hanem lassan saját magukat sem. Legalábbis erre lehetne következtetni a Sokal-féle kísérletbõl, melyben egy természettudós egy teljesen értelmetlen, de posztmodern stílusú filozófiai zagyvaságot tett köze egy ilyen témájú tanulmányokat közlõ folyóiratban, s a szerkesztõk nem vették észre, hogy szándékos átverésrõl van szó. Számukra nem okoz gondot a kvantumgravitációból kihozni a feminizmust, a multikulturalizmust. Az olyan feminista álláspontokon pedig igazából már csak vakaródzni lehet, miszerint a híres E=mc² egy szexista egyenlet, mert indokolatlanul privilegizálja a fénysebességet más sebességekkel szemben.

Tévedések, csalások a tudomány-ban

A tudósok saját portájuk elõtt is szoktak sepregetni. Valóban vannak tévedések és csalások a tudományban, de ezeket maguk a szakemberek leplezik le - hallhattuk Beck Mihály akadémikustól. Mint elmondta a tudományhoz vezetõ út tévedésekkel van kikövezve. A csalások száma viszonylag alacsony. Nagy dolgokban ugyanis nem érdemes csalni, mert rájönnek, kicsiben, meg minek.

Oktatás és butítás

Fried Ervin matematikus arról meditált, hogy nagyon sok múlik az oktatáson, sok rossz oktató van, s ha a hallgatók valamit nem tudnak, az gyakran az oktató hibája. Ugyanakkor az emberek bután tartása sokaknak hoz hasznot, hiszen rengeteg pénzt lehet belõle csinálni. Viszont nem old meg semmit, ha valakit kinevetnek, mert attól még igaza lehet. A pedagógusok elismertsége is kényes kérdés. Ezzel kapcsolatban egy régi történetet hallhattunk. Mátyás Király udvarában volt egy nagyon rongyos ember. Kérdezték ki ez. Õ az udvari csillagász, aki mindenféle hasznos dolgot csinál, évi egy aranyért - hangzott a válasz. Miért nem emelik fel a fizetését száz aranyra? Mert akkor már nem õ csinálná.

Kabdebó György, a Fõvárosi Oktatástechnológiai Központ igazgatója, részben Fried Ervinhez csatlakozva kijelentette: kevésbé üzlet szkeptikus gondolkodást terjeszteni, mint mondjuk kézrátétellel tévén keresztül gyógyítani.

A tudatlanság tévhiteket szül. Az ideális az lenne, ha mindenkit olyan szintre oktatnánk, hogy minimalizáljuk a tévhiteket. Az utóbbi 10-15 évben azonban - finoman szólva - nem sikertörténet az ismeretterjesztés. A tévén, rádión, írott sajtón keresztül elenyészõ a szkeptikus információ mennyisége a zagyvaságéhoz képest.

Az Országos Képzési Jegyzékben szerepel a grafológia, erre ad a pénzt az állam. De vajon a józan eszet hol tanítják?

Staar Gyula, a Természet Világa fõszerkesztõje a Szkeptikus Lapok 2. számát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Maga a folyóirat a majd 130 esztendõs történetével a világon is egyedülálló és üdítõ kivétel az újságosoknál található sajtótermékek között.

Németh Géza, a Természet Világa szerkesztõje természetgyógyászokkal készített interjúsorozatának tapasztalatait adta közre. Megdöbbenését fejezte ki, hogy miniszteri rendeletben legalizáltak olyan gyógymódokat, amelyeknek semmiféle tudományos alapjuk nincsen. A miniszter aláírásával törvényesítette az áltudományokat.

Orha Zoltán csillagász, az MTV munkatársa a tudományos ismeretterjesztésnek tévébeli helyzetérõl beszélt nem éppen dicsérõ szavakkal. Pedig a tévének ma is nagy súlya van, a felelõsséget is komolyabban kéne venni.

Fény és árnyék

A délutáni programot Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület fõtitkára vezette be a jövõ évi teljes napfogyatkozásra való készülõdés jegyében. A látványos jelenség milliókat fog megmozgatni, akik mind a teljesség sávjába igyekeznek majd. Nem csak ezt nem lesz könnyû megszervezni, hanem azt se, hogy az emberek - saját érdekükben - ne a közhiedelemben szereplõ kormozott üveget használják majd, hanem az erre a célra kifejlesztett szemüveget.

Tájékoztatás-politika

Czelnai Rudolfnak az El Nino-ról szóló elõadásának anyaga a novemberi Természet Világában olvasható. Az elõadáson a vulgarizálást emelte ki, mint a tények és a hírverés közötti probléma fõ okozóját. Olyanok csinálnak ugyanis hírt, sõt hírverést egy-egy eseményrõl, akik nem értenek hozzá, ami aztán rengeteg gondot okoz. Jó példa erre az ENSZ fõtitkár-helyettesének az a kijelen-tése, hogy az El Nino teljesen az ember által okozott katasztrófa, holott arról már Pizzaro 1525-ös naplójában is említést tesznek. A politikusok tájékoztatás helyett mozgósítani szeretnének, a tudósok "csak" tényeket akarnak közölni.

A pszichikum és a tények

Ádám György professzor az agyról tartott elõadásában elmondta, hogy az emberi pszichikumnak vannak csapdái, melyeket messzemenõen figyelembe kell venni a különbözõ hiedelmeknél. Gondoljunk csak arra, hogy az amputált végtagot hónapokig, esetleg évekig is érzik a betegek. Bemutatott egy sor közismert, optikai csalódást okozó ábrát, melyek szintén azt igazolják, nem mindig hihetünk saját érzékszerveinknek. A meg-ismerés során az ember és az állat megismeri a környezetet. Az egészrõl egy kicsit több alakul ki, mint a részletek összessége. Ehhez hozzájárulnak a múltbeli tapasztalatok. Ezt hívjuk megismerésnek. Ez okozza azt, hogy olyat látunk a képen, ami nincs is ott.

Bonyolult kérdésekre egyszerû válaszok?

Galántai Zoltán tudománytörténész rendkívül szellemes elõadásában az evolúcióról megjegyezte, hogy az nem hit kérdése, hiszen tudományos kísérletekkel igazolt tényekrõl van szó. Mára azonban túlságosan bonyolulttá vált a tudomány, az áltudományok viszont egyszerû választ adnak bonyolult kérdésekre, továbbá kényelmesek, nem kell gondolkodni, hiszen kész válaszok állnak rendel-kezésre. Pedig a Természet kérdéseire sem lehet egyszerû választ kapni, akár csak a társadalom problémáira. Korábban a kapitalistákat, mostanában a kommunistákat vagy különbözõ nációkat, okolunk mindenért, noha tudjuk, hogy a dolog ennél jóval összetettebb.

A tudományos ismeretterjesztésre nagy szükség van, de vannak hátulütõi is. Olyanokat próbálunk megmagyarázni, amit megfelelõ háttérismeretek nélkül nem lehet igazán megérteni. Ilyenkor jön az analógiás gondolkodás, mely szintén rejt veszélyeket. Ha egy 600 millió évvel ezelõtti anyagban egy olyan lenyomatot találnak, mint egy szandálé, akkor az is?!

Horváth András csillagász a Mars felszínén található, mesterségesnek tartott alakzatokat mutatta be. A híres Mars-arcról a Mars Global Surveyor felvételei alapján kiderült, hogy a Földön is jól ismert, ún. tanú-hegyrõl van szó. De kis fantáziával, macskát, nõalakot, piramist, városokat is találhatunk a vörös bolygón.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy máshol is lehetne találni ilyen "mesterséges" alakzatokat a Naprendszerben. Például a Jupiter Europa nevû holdján - melyet összefüggõ, befagyott óceán borít - láthatók olyan sávok, melyeket akár autósztrádának vagy vasútvonalaknak gondolhatnának azok, akik kellõ fantáziával rendelkeznek és nem tudják, hogy közönséges rianásokról van szó.

A szkepticizmus és a vallás

Egy hozzászóló felvetette, ha õ nem fogad el minden egyes nézetet egyformán tudományosnak, akkor õ nem demokrata?! A Hitel 1997/4-es számából idézett egy egyetemi professzor evolúcióellenes cikkét. A felszólaló megrótta a tudósokat hogy megválaszolatlanul hagyták a dolgot. Bencze Gyula szerint viszont a tudomány csak tudományos kérdésekben illetékes, a vallás viszont vallási, filozófiai, stb. kérdésekben, és a kettõnek semmi köze egymáshoz.

Az egyházakkal való szövetkezés is felmerült néhány konkrét esetben - mint pl. asztrológia, kézrátétel, isteni energiával való gyógyítás. A hallgatóság körében viszont többen úgy vélték, hogy az egyházakkal nem lenne szerencsés szövetkezni, hiszen a szkeptikusok kritikus gondolkodásra szeretnek serkenteni az embereket, míg az egyházak a dogmák hittel való elfogadására helyezik a hangsúlyt, ez pedig nem feltétlenül segíti a kritikus gondolkodás kifejlõdését.

A Találkozó sikere

A helyi rádiókon és tévén kívül az MTV Híradó, a Joker tévé, a Kossuth, a Petõfi és Danubius Rádió készített interjúkat, és két héttel az esemény után a Petõfi Rádió egyik éjszakai mûsorában "beszélgetés" hangzott el három szakértõvel a hallgatók közremûködésével.

A rendezvény igazolta azt a korábbi tételt, hogy a "magas" tudományt is el lehet mondani érdekesen, közérthetõen és szórakoztatóan. Ádám György úgy fogalmazott, hogy "idõnként humorfesztivál zajlik, melyen bölcsességeket hallhatunk humorba ágyazva". A Szkeptikusok 98-as összejövetelén a telt ház, a jó hangulat és a sajtó érdeklõdése azt mutatja, van igény erre a mûfajra, a sorozatot tehát folytatni kell.

Köszönetnyilvánítás

Köszönet az erkölcsi és anyagi támogatásért a következõknek: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Bizottsága, az MTESZ Fejér Megyei Szervezete, a TIT Fejér Megyei Egyesülete, a MANT Székesfehérvári Csoportja, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Teleki Blanka Gimnázium, a Természet Világa, a Tényeket Tisztelõk Társasága és A Szabadmûvelõdés Háza.